SoulStriptease

soha többé nem szidom a gyerekem

Soha többé nem szidom a gyerekem, csak érjen haza. A gyerekeimmel egyidősek voltak. Voltak. Mennyire fájó ezt leírni. Voltak. Tele élettel, reménnyel, ígérettel, jövővel, hittel. Voltak. Jókedvűek, fiatalok, hazafelé.  Már telefonáltak haza, anya apa elindultunk. Hazaérünk. A szülő megnyugszik. Minden rendben. Még nem sejti, hogy élete felborul, összetörik minden. Minden. Voltak. Ennyi marad.  Voltak. Talán… Tovább »

pozitív segítség üzletépítéssel egybekötve, avagy óriási igény van a pozitív gondolatokra, ha hamisak akkor is

Én is, mint sokan mások a facebook nagy közösség tagja vagyok. Vannak alcsaládok, amikhez tartozom, különböző csoportok, közösségek, amikhez csatlakoztam. Van egy pár, amiből rövid időn belül kiléptem, de van egy pár, élő, létező csoport, aminek a híreit olvasgatom, kíváncsi vagyok az emberekre. Mostanában egyre több pozitív gondolatokat sugárzó csoportnak lettem a tagja, van ami… Tovább »

elronthatatlan pizza, még nekem is sikerült finomat alkotni

Nem vagyok konyhatündér ilyen, olyan okok miatt. Gyermekeim imádják a nagymama főztjét, aki azzal segít hogy süt főz. Viszont néha úgy alakul, hogy elő kell vennem a sütési-főzési tudományomat. A kicsi hetek óta nyúz, hogy csináljunk pizzát. Remek, én és a kelt tészta, ajjjajjjjj, vajon mi lesz ebből? Legnagyobb meglepetésemre, óriási siker. Tészta: 300 g… Tovább »

éljen a szerelem!!!

Van egy kedves fiatal pár, akiknek kb 4 éve követem nyomon az életét, a Facebookon. Mindig is jó ránézni a közös képeikre, sugároznak a boldogságtól. Már régóta ki akartam faggatni Dórit, hogy milyen is az élet egy sportoló pasi mellett, aki miatt fogta és városról városra költözött, majd irány Németország, az ismeretlen. Két fiatal, kart… Tovább »

kis lépések, vagy óriási változás?

Új év, új tervek, csak épp azt nem tudom, mindezt kis lépésekben, vagy egy óriási ugrás legyen? A tavalyi  év lelki és testi káosszal telt. Őszintén, padlót fogtam lelkileg, majd sikerült egy masszív lázas időszakot túlélnem. Lelkileg óriási hullámhegyek és hullámvölgyek érték egymást. Még mindig tipródom, hogy jéééé de jó, hogy nincs pasim, nem kell… Tovább »

hálásan köszönöm

A karácsony, az év vége, mindig számadásra sarkall. Eleinte azt gondoltam, hogy ez az az év, amikor igazából semmit nem köszönhetek, semmire nem kell, hogy emlékezzek, lapozzak egyet a naptárban, és legyen végre új év. Aztán, kiderült, hogy mégis van miért köszönetet mondanom. Első sorban köszönöm az elmúlt évet a fiaimnak, akik elviselnek olyannak, amilyen… Tovább »

bloggerkarácsony

Egy közösséghez tartozni nagyon jó érzés. És én szerencsésnek érzem magam, mert mind a cafeblog csapatának a tagja lehetek, mind pedig a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségé -nek is tagja lehetek. Az MBBK idén is szervezett egy ajándékozós szeretet és ajándékküldős játékot. Ami egy kicsit több, mint egy játék, hiszen, új felfedezések, új ismeretségek, új élmények és… Tovább »

várakozás

                                                                             (Kolozsvári Grandpierre Miklós: Bolondos ifjúság) Várunk, várakozunk. Mi nők, nagyon tudunk várni. Várunk az első Barbie babánkra kislányként, aztán az első nagy szerelemre, a nagy Ő-re. Várjuk, hogy észrevegyen az a bamba lélek, mert már negyvekettedjére vonultunk el előtte, de ő még mindig csak a haverjaival röhögcsél.  Várunk és reménykedünk, hogy minden a terveink… Tovább »

vajon a férfi azért nem bókol, mert a nő nem mosogat, vagy azért nem mosogat a nő, mert soha nem bókolnak neki?

Vajon melyik van hamarabb, az, hogy nem bókol a férj az asszonynak, semmibe veszi, vagy a nő tesz olyan dolgokat, ami arra készteti a férfit, hogy ne bókoljon. Vannak olyan házasságok, amik működnek. Így-vagy úgy, de működnek. És vannak olyan kapcsolatok, amik nem. Hogy ez már az első pillanatban eldől, vagy csak később alakul ki,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!